fbpx

Egzotikus növények ihlette lakásdekor – Ananász, Articsóka, Ginkgo biloba

Lakberendezési trendek
Borító - Tavirózsa / Lótusz levél

Az utóbbi években számos növények ihlette dekorációs elemmel találkozhattunk, melyek fogyasztásra szánt egzotikus gyümölcsöket, zöldségeket, vagy épp gyógynövényeket mintáztak. De vajon miért lesz egyszerre csak népszerű dekorációs motívum egy gyümölcs? Miért lesznek felkapott lakástextil minták egyes egzotikus növények? Csupán modern hóbort, avagy hosszú múltra visszatekintő motívumok és szimbólumok újraélesztése áll a jelenség mögött?

A természet közelsége

A különböző növénymintákat középpontba helyező “Botanikus” stílus változatosságának köszönhetően ma is rendkívül népszerű, akárcsak az élő növényeket kedvelő “Biofil” stílus. Ezek a stílusok valódi növényeket, növénymintás tapétákat és lakástextileket felsorakoztatva teremtik meg a megnyugtató oázis hangulatot. A növények látványa, a formák és a zöld árnyalatok visszavisznek minket természetes közegünkbe, egy újfajta békét biztosítanak.

Mindez érthető, de mi a helyzet a növények ihlette dekortárgyainkkal, melyek magukban is örömet okoznak? Milyen szimbolikát hordoz kedvenc Ginkgo biloba formájú asztali díszünk, ananász alakú tárolónk, vagy épp lótusz alakú üvegtálunk?

Egzotikus növények ihlette dekorációk

Ananász – A vendégszeretet jele

Az utóbbi évek slágertermékei voltak az ananászt formáló dísztárgyak, és úgy tűnik a mai napig fenntartják népszerűségüket. Aranyozott ékszertárolóktól , sótartókon át , egyszerű asztali dekorokig és karácsonyfadíszekig mindent láthattunk az ananász formájában.

Az ananász története

Az ananászt Kolumbusz Kristóf és legénysége fedezte fel második útjuk során, azelőtt Európában nagyon kevés hasonlóan édes gyümölcs volt fellelhető, így gyorsan a királyok eledelévé vált. Európában még bő száz évvel később is ritkaságszámba ment az ananász, királyi portrékon is szerepelt a gyümölcs. Mindeközben az amerikai kontinensen az ananász a vendégszeretet szimbólumává vált, akit érkezésekor aszalt, kandírozott ananásszal fogadtak, az tudhatta, fontos vendégnek tekintik. Mivel a karibi országok forró éghajlatában hajózva néhány nap alatt megromlott a gyümölcs, igazán nagy teljesítmény volt az importja.

Az ananász tehát egyszerre volt státusszimbólum és a vendégszeretet jele. Egy fontos vendég érkezése előtt előfordult, hogy ananászt béreltek, ezzel a tehetősség látszatát keltve, valamint a vendég jelentőségét sugallva, majd távozása után visszavitték a gyümölcsöt.

Articsóka – Királynék kedvence

Az articsóka egy klasszikus, hosszú múlttal rendelkező dekormotívum, kerti kődíszek, lépcsőfordulók márvány díszei, lámpák és egyszerű asztali díszek egyaránt készültek a mintájára. Habár egy klasszikus díszítőelem, a kortárs stílusokba is tökéletesen belelillik, máig közkedvelt dekorációs forma.

Az articsóka története

Már az ókori görög kultúrában is megjelenik ez a furcsa növény. A legenda szerint Zeusz egyik kedvenc szeretője volt egy Cynara nevű halandó lány. Cynara végül mégis a halandó szüleihez való visszatérést választotta Zeusz helyett, Zeusz erre mérgében articsókává változtatta a lányt. A történet miatt mind a görögök, mind pedig a rómaik afrodiziákumként tekintettek az articsókára.

A 16. század elején mutatta be Franciaországnak az articsókát II. Henrik király felesége, Caterina de Medici. A királyné hozzáértő szakácsok segítségével hozta be az articsókát a köztudatba, mint ételt.
I. Károly angol király felesége, Henrietta Maria királynő is saját articsóka kertet tartott fenn wimbledoni birtokán. Később a növény elterjedésével egyre inkább szobrászok, művészek inspirációjává vált a növény egyedi, szimmetrikus alakjával, így lehet ma is népszerű dekorációs elem.

Ginkgo biloba – A csodanövény

Egy nagyon ősi, kínai eredetű növény, mely mára ázsia nagy részében megtalálható, Japán kultúrájában van a legnagyobb szerepe. Évezredek óta használt gyógynövény, növeli az agyi véráramlást, memóriajavító és gyulladáscsökkentő hatása is van. Japánban mély szimbolikával rendelkezik, Tokyo város és az osakai egyetem szimbóluma is egy Ginkgo biloba levél. Egyrészt a hosszú és egészséges életet szimbolizálja, mivel egy Ginkgo fa akár 1000 évig is képes élni, másrészt pedig a kitartást, mivel az a négy Ginkgo biloba fa, mely túlélte a hirosimai atomtámadást, még ma is növekszik és virágzik.

Goethe, a nagy német költő a heidelbergi kastély parkjában találkozott először a növénnyel, később verse is született “Ginkgo biloba” címmel:

E keletről gondjaimra
bízott fának levele
a tanult főt okosítja
titkát fejtetvén vele.

Egyetlen élő levélkét
látunk kettéválva mi?
Vagy kettőt, mik eltökélték:
egynek fognak látszani?

E kérdésre, mit megoldott
elmém, választ így adok:
nem sejteti-e dalom, hogy
egy, s mégis kettős vagyok?

Pálmalevél – Az egzotikus növények királya

A pálmalevél eredetileg a győzelem, a jóság és az örök élet szimbóluma, Niké görög istennőnek, a győzelem istennőjének szimbóluma volt. A zsidó-keresztény kultúrkörben is fontos növény, a békét és bőséget szimbolizálja, Jézus Jeruzsálembe való bevonulásakor is jelentős szerepe volt a pálmaágaknak.

Mára a pálmaágak, pálmalevelek és maga a pálmafa inkább a trópusias hangulatot, a melegség és relaxáció érzését idézik fel az emberben, de ősi szimbolikáját is magával hordozza.

Lótusz – A megtisztulás jelképe

A lótuszvirág a keleti vallásokban a tisztaság, felvilágosodás és újjászületés szimbóluma. A lótuszvirág iszapból való kiemelkedése a Nirvánába jutás szimbóluma, Buddhát is gyakran ábrázolják egy lótuszvirágon ülve. Mindemellett az összes emberben jelenlévő tökéletességet is szimbolizálja, mely csak arra vár, hogy a megfelelő időben kibontakozzon.

Az indiai lótusz minden része ehető, fehér, rózsaszínes, vagy egészen vörös árnyalatokban találkozhatunk vele, vízen lebegő mécsestartók, asztaldíszek, tányérok és falidíszek kedvelt motívuma.

Alma – Bűn, viszály és tudás

Habár nem sorolható igazán az egzotikus növények közé, muszáj említést tennünk az almáról. Érisz, a viszálykodás görög istennője “A legszebbé!” feliratú aranyalmát gurított be a görög mitológia istennői közé, akik persze mindhárman magukénak akarták, ez végül a tíz éves trójai háború kirrobbanásához vezetett.

Az almának valamiért a keresztény kultúrkörben is negatívabb színezete van, pedig a Bibliában valójában nincs is szó almáról, csupán tiltott gyümölcsként utalnak az édenkerti termésre, mára mégis az alma lett a bűnbeesés szimbóluma. Mindemellett pozitív jelkép is az alma, a tudást is jelképezi, szellemi és fizikai táplálék egyben.

Avokádó – Az egzotikus növények azték kincse

A Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos növény termését az Azték kultúrában természetes afrodiziákumnak tekintették, a szerelem, szenvedély és termékenység szimbóluma volt. A párban növő avokádó visszatérő szerelmi jelkép, ajándék volt azték férfitól azték nőnek.

Manapság mind az avokádó fogyasztása, mind pedig mintákban, tárgyak alakjában és színében való megjelenítése népszerű. Rendkívül tápláló, telítetlen zsírsavakban, esszenciális tápanyagokban gazdag gyümölcs, valamint vicces, aranyos dekorációk, kiegészítők készülnek a mintájára.

Rejtélyes növények

Érdekes, hogy szinte minden aktuálisan népszerű növénymotívum hosszú múlttal, kulturális-szimbolikus jelentőséggel bír. Az ősi szimbólumok talán észrevétlenül kísérik végig az emberi történelmet mindig kicsit más és más színezetben feltűnve, kedvelt dekorációkkén, vagy épp divatnak álcázva magukat.

Képek forrása: Butopêa, Pinterest


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.