Anyagok és különleges bútoripari megoldások – Fa bútorok

A Butopêa-nál sok különböző anyagot használunk bútoraink elkészítése során, mely anyagok közül némelyik jól ismert, jól bevált és klasszikus, mások pedig kevéssé ismertek, az utóbbi évtizedek anyagtechnológiájának vívmányai. Úgy gondoljuk, a megfelelő döntéshez fontos, hogy mindenki megismerje a bútorait felépítő anyagokat, így cikksorozatot indítottunk az általunk használt anyagtípusok bemutatására. Negyedik cikkünkben a valódi fa bútorok tulajdonságairól, a legnépszerűbb természetes faanyagokról írunk nektek.

Fafajták és felhasználásuk a bútoriparban

Megmunkálhatóságuk mentén nemzetközileg alapvetően két típusba szokás sorolni a különböző fafajtákat: a puha- és keményfák csoportjába. Magyarországon azonban ennél a besorolásnál árnyaltabb kategóriákkal dolgoznak a bútoriparban dolgozó szakemberek. Nálunk léteznek a kimondottan puha fák (nyárfa, fűzfa), puha fák (lucfenyő), közepesen kemény fák (tölgy, bükk), kemény fák (akác, gyertyán) és kimondottan kemény fák (ébenfa) csoportjai.

Ahogy korábbi cikkünkben már olvashattátok, a fa alapú, de szintetikus bútorlapok (mdf, dtd, farostlemez) elkészítése során különböző durvaságú faőrleményt is felhasználnak. Szintén ezen cikkben olvashattatok a furnérozásról, mely vékony, valódi falemezek borításként való felhasználását jelenti. A valódi fa harmadik felhasználási módját a bútoriparban a tömörfa bútorlapok jelentik.

A tömörfa – 100%-ban fa bútorok

A kezeletlen, nyers fa a hőmérséklethez és páratartalomhoz igazodva változtatja hosszát és formáját, ami a bútoroknál komoly problémát jelent. Ennek kiküszöbölésére ma már több ragasztásos eljárás is létezik. A fa adott részei víz/pára hatására jellemzően egy adott módon deformálódnak. A szakemberek ezért úgy alakítják ki a tömörfa bútorlapokat, hogy olyan farészeket ragasztanak egymáshoz, melyek “kiegyenlítik” egymás deformációját, ezáltal megtartják eredeti formájukat. Az ilyen módon összeragasztott faanyagot nevezzük tömörfának.

• 

A jól kezelt tömörfa tartós anyag, egyaránt lehet bútorok, konyhapultok, mosogatópultok ideális anyaga. Egyedi felülete meleg, lágy hatást kelt, melyet más anyag nem igazán tud nyújtani. Speciális olajozási- lakkozási eljárásoknak köszönhetően nem szívja magába a szennyeződéseket, ahogy a nyers fa tenné. A tömörfánál fontos a rendszeres ápolás és felületkezelés, de megéri, mivel hosszú időn át örömünket lelhetjük az ilyen munkalap használatában, látványában.

Fák típusai

Tölgy

Beszélhetünk vörös, vagy fehér tölgyről, utóbbi rendelkezik az erőteljesebb mintázattal. Az összes többi közül a tölgynek van az egyik legnagyobb tömörsége, így a kimondottan kemény fák közé sorolható. Hajlítani is csak speciális eljárásokkal lehet, máskülönben könnyen törik.

Bútorok, nyílászárók, padló anyagának a tölgy kiváló, a belőle készített bútorok akár több generációt is kiszolgálnak. Pácolható és festhető is, de natúr, lakkozott állapotban is gyönyörű, rendkívül magas a fény- és hőállósága.
Sokszor találkozhatunk a “Sonoma tölgy” elnevezéssel, ami azonban csupán egy fantázianév, nem feltétlenül takar egységes árnyalatot sem, a bútorlapgyártók, bútorforgalmazók előszeretettel nevezik így saját antikolt tölgy felületeiket.

Uszadékfa/úsztatott fa bútorok

Nem sok szebb és kreatívabb bútortípus létezik, mint az uszadékfa bútorok. Lakkozástól és fatípustól függően lehet meleg, csillogó vagy épp matt, már-már fehér. Az ilyen bútorokat megpillantva lehetetlen nem-elképzelni, ahogy a faanyag egy vad folyó vizén bukdácsolva utazik lefelé.

Elsősorban dohányzóasztalokat készítenek belőle, ez – ha a színek és az amorf formák illenek a lakás többi részéhez – stílustól függetlenül csodás ékköve lehet otthonunknak.

Diófa

Csokoládészínű ragyogással, kifinomult, lágy rajzolattal megáldott faanyag, mely lakkozással tud igazán kiteljesedni. Megmunkálás tekintetében kedvező tulajdonságai vannak, így bútoralapanyagként rendkívül gyakran találkozhatunk vele. Fény- és hőállósága kitűnő.

Nyírfa

A nyír kemény, sűrű, így meglehetősen nehéz faanyag. Jól színezhető, mintázata különleges. Szárítása során jelentős vízvesztést követően erős zsugorodás következik be, ezáltal válik igazán tömörré. A nyír ellenállóképessége nagyon jó, legyen szó fényről, ütésről, vagy hővel szembeni ellenállásról. Főleg rétegelt lemez bútorokat készítenek belőle, melyekről olvashattok korábbi cikkünkben.

Akác

A nyírhez hasonlóan egy nehéz és kemény faanyag, de sokkal kevésbé hajlamos zsugorodásra. Jól megmunkálható, kitűnően polírozható, jó a kopásállósága. A természeti viszontagságoknak is jól ellenáll, nagyon tartós, így akár kültéri fa bútorok is készülhetnek belőle, de a lakásban parkettaként, lépcsőfokok anyagaként, ablakkeretként találkozhatunk vele a leggyakrabban.

Fenyőfélék

Vörösfenyő

Vörösesbarna és élénkvörös közötti színpalettán találkozhatunk a vörösfenyővel, ami öregedve erőteljes vöröses barnává sötétedik. A legkeményebb fafajta hazánkban, gyantában gazdag, így jól ellenáll az időjárásnak, víznek. Kültéri ajtók, kapuk, ablakok mellett építőanyagként is széles körben használt. Érdekessége, hogy gyakran boroshordók, puttonyok is készülnek belőle.

Lucfenyő

Világos, sárgásfehér színű, közepes nehézségű, rugalmas fa. Markáns csíkozottsága/lángrajzolata adja egyediségét. Jól megmunkálható, csak minimálisan zsugorodik. A lucfenyő a leggyakrabban használt fa épületszerkezetekben, emellett padló, lépcsők, mennyezetek, erkélyajtók anyaga.

Erdeifenyő

Közepesen nehéz, viszonylag kemény, gyantában gazdag fenyőtípus, rugalmas és minimális mértékben zsugorodik. Elsősorban az erdeifenyő is kültéri felhasználásra, ablakok, ajtók, kapuk anyagának ideális.

Mangófa

Amellett, hogy gyümölcse is népszerű, Indiában szent fának hívják, a legenda szerint egy mangófával övezett liget volt Buddha pihenőhelye is. Törzse tökéletes tömörfa bútorok készítéséhez. A mangófa keményfa, azonban jelentősen könnyebb, mint hasonló keménységű társai.

Világos színű, rostos és puha faanyag. Nagyon gyorsan nő, így hamar (7-12 év) eléri a feldolgozáshoz szükséges állapotát. Másik fontos előnye, hogy nem igényel szárítást, a kitermelést követően gyakorlatilag rögtön bútor készíthető belőle. A mangófa hasonló külleme miatt kiváló alternatívája a teakfának. Ha megfelelő felületkezelést kap, a mangófa meglehetősen tartós anyag. Az idő csak jót tesz neki, a teakfához hasonlóan szinte patinás külleme lesz, sötétebb tónust vesz fel.

Teakfa

A teakfa (kiejtve tikfa) egy egzóta fafajta, lakóhelyén nincsenek évszakváltások, tehát évgyűrűket nem tartalmaz. Itthon viszonylag kevesen ismerik, azonban az egyik legértékesebb bútor alapanyag. Rendkívül tartós, egy jó minőségű teakfa bútor generáción át hibátlanul kiszolgálja gazdáját, mindemellett igazi kuriózum.

A teakfa kezelés nélkül is vízálló, időjárásálló, gombaálló, a termeszek sem szeretik, minimális ápolás mellett is emberöltőket bír ki. Különleges tartósságát magas természetes gumi és olajtartalmának köszönheti, melyek a száraz rothadástól is megvédik. A teakfa kültéri bútornak is alkalmas és tökéletesen újrahasznosítható. Színében arany és világosbarna árnyalatok váltakoznak, gyakran sötétebb erezettel csíkozott. Tapintása selymes, bőrhöz hasonló illata van. A teakfa idővel gyönyörű, ezüstös árnyalatot kap.

Újrahasznosított fa bútorok – Élő történelem

A régi gerendák, farönkök, vaskos fa lapok újragondolásával létrehozott bútorok különlegesen misztikus, középkorias hangulatot tudnak adni egy otthonnak.

Általában puha, meleg, finom faanyagokat választanak bútorként való újrahasznosításra. Ezeken a bútorokon látszik az idő vasfogának lassú munkája, az, hogy történeteket, titkokat hordoznak. Asztal, szék, pad és polc is készülhet belőlük, ezek rendszerint kimondottan strapabíró, tömör, nehéz bútorok.

Fa bútorok ápolása, kezelése

Minden fa bútor változik idővel: a páratartalom a bútor formájára, a napfénynek való kitettség pedig a faanyag színére fejt ki hatást. Lassíthatjuk az elérési folyamatot bútorainknál, ha vigyázunk az állandó páratartalomra és óvjuk őket az erős napfénytől. Óvatosan kell bánnunk a vízzel, hiszen a fák természetükből adódóan abszorbeálják a folyadékokat, ez azonban deformálódással jár. Ha folyadékot öntünk fa bútorunkra, azonnal töröljük azt fel száraz törlőkendővel!

Fenyő asztallapoknál előfordul, hogy a magas páratartalom hatására egyenetlenné, hajlottá válnak, a tölgynél pedig repedések alakulhatnak ki. Fa bútorainkat lélegezni kell hagynunk, tilos 12 óránál hosszabb időre nem légáteresztő anyaggal lefednünk!

A pácolt fa felületeket lenmagolaj és só keverékével varázsolhatjuk csillogóvá, lakkozott felületeinken a méhviasz segít, furnér és nyers fa felületeinket pedig faápoló olajokkal ápolhatjuk.

Képek forrása: Butopêa, Pinterest