Absztrakt festmények a Butopêa háza tájáról
Butopêa hírek
Fogadjátok sok szeretettel egyik kedvenc művészünk, kreatív tanácsadónk Vera Sidorenko-Jelasity bemutatkozását és csodás, természet ihlette képeit. A Vera alkotta magával ragadó absztrakt festmények tökéletes mását készítettük el nektek vászonképek formájában, hogy a falatokra akasztva ti is gyönyörködhessetek ezen más világokra nyíló ablakocskákban.
Azt szeretnénk, hogy kicsit belássatok a Butopêa kulisszái mögé, ennek érdekében megmutattuk már nektek a gyárat, ahol bútorainkat készülnek, most pedig egy hazai alkotó műveivel szeretnénk megismertetni titeket, aki nem mellesleg oszlopos tagunk is. A képekre kattintva még többet megtudhattok az alkotásokról!
Ismerjétek tehát meg Vera életútját, festői ars poeticáját és csodás képeit:
“Moi” – Az ember az absztrakt festmények mögött
Franciának vallom magam. Franciának, fehérorosz felmenőkkel, kik még az 1917-ben, az orosz polgárháború leghevesebb időszakában menekültek el az országból, és egy hosszas, viszontagságokkal teli időszak után végül Franciaországban verték le fáradt gyökereiket. Amíg a nagyszüleim éltek, kettősség jellemezte kulturális hátteremet. Míg otthon az oroszokra oly nagyon jellemző hagyomány tiszteletet, és szeretetet, illetve spirituális érzékenységet táplálták belém, addig a francia környezetem felkínálta számomra az oktatást, a gondolati szabadságot, a legmodernebb világ lehetőségeit.
Így nőttem fel, ebben a kettősségben, diplomát szereztem a Sorbonne-on és a Párizsi Nemzetközi Gazdasági Egyetemen, majd egy oly’ véletlenség révén, melyhez hasonló meglepetéseket csak az élet tartogathat az ember számára, megismertem a férjemet, aki szintén egy kevert etnikai, és kulturális háttetű magyar-szerb családból származik.
A kaland íze utáni vágyunk volt az, ami arra sarkallott minket, hogy Magyarországot válasszuk új otthonunknak. A 90-es években ugyanis egy új korszak előszele érkezett az országba, mely a kihívások, kalandok és lehetőségek fuvallata volt. Saját céget alapítottunk (VEGA Impex kft.) és lépésről lépésre specializálódtunk bútorok és játékok importjára, nagykereskedelmi árusítására. Négy emberről kibővültünk több mint harmincra, az üzlet kisajátította szinte minden percünket, három gyermekünk születése pedig maradék időnket is megtöltötte vidámsággal.
De az idő sebesen elröpült… és most, hogy a gyermekeim tanulmányaik végeztével lassan átveszik a stafétát, abba a kiváltságos helyzetbe kerültem, melyben magam dönthetek arról, hogyan teszem magamat hasznossá a cég életében, valamint végre mélyebbre merülhetek azokban a feladatokban, melyek a legélvezetesebbek, friss nyugdíjasként segíthetem a lányomat, aki a Butopea egyik alapítója.
Művészetem
De az én álomszerű világom, a szerelem, mely egész életemben elkísért: az a festészet! Az impresszionizmusból nagy mértékben táplálkozva, úgy vélem, a meztelen realitás nem vihet minket közelebb a dolgok esszenciájához. A realitás sosem fejezheti ki az ÉRZELMET.
Ebből fakad az, hogy absztrakt festményeimen a színekkel való játék által próbálom reprodukálni azon érzelmeimet, melyeket tengeri tájak, erdő födte hegyvidékek, ködbe burkolózó tavak és havas síkságok látványa vált ki belőlem.
A Természet jeleket ad, így kommunikál, és nekünk meg kell tanulnunk, hogy ezeket hogyan tudjuk befogadni. Ő sosem téved, sosem vét hibát ízlés terén. Szeretek rálelni erre a harmóniára, erre a nyugalomra.
Hiszen mi lehet magányosabb, mint egy magányosan álló fa? Mi szenvedhet jobban, mint egy viharos zivatar kínozta erdő? Na és mi lehet drámaibb mint egy perzselő lángokban álló puszta? Mi lehet melankolikusabb, mint egy nyugodt tavacska víztükre fölött egykedvűen úszkáló ködgomoly? A tomboló tenger által keltett érzelmek leírásához pedig csakis Charles Baudelaire-t idézhetem:
Charles Baudelaire – Az ember és a tenger
Szabadság embere, tengert imádni hű!
Szeresd csak: tükröd ő, hullámló végtelenje
Minthogyha parttalan bús lelked képe lenne
S ő is, mint szellemed, örvénylőn keserű.
/Tóth Árpád fordítása/
Képek forrása: Butopêa
Korán rájöttem, hogy a mindennapi dolgokban való gyönyörködést nem szabad megtagadnunk magunktól, így tizenéves korom óta életem szerves részét képezi a zene és a tudomány. Mindig úgy éreztem, hogy a kiszámíthatatlan művészi alkotások és a jól bevált ízléses letisztultság egyaránt értéket hordoznak, és ezeket mindig érdemes lesz hajszolni, legyen szó művészetekről, írásról vagy lakberendezésről. Hiszem, hogy kreatív választásaink révén válunk többé, mint amik tegnap voltunk.