Háziállatot a lakásba? Inkább igen vagy inkább nem?

Azt mondják, hogy kétféle ember van: az egyik, aki tart állatot otthon a lakásban, a másik, aki semmi pénzért sem tartana, mert azt vallja, hogy az állat lakásba bizony egyáltalán nem való. Nos, szerintünk meg háromféle ember létezik, az első kettő, na és az, akinek a szíve szakad meg érte, hogy tarthasson otthon valamilyen háziállatot a lakásba.

Ám mégsem tart háziállatot a lakásban, mert azt gondolja, nem tudna eleget foglalkozni vele, nem fér bele az idejébe, esetleg nincs elég helye, ezért időlegesen inkább lemond róla. De ő az is, aki minden alkalommal megtorpan az állatkereskedés előtt, aki bevállalja az elutazó kolléganő csincsilláját egy vagy két hétre, és aki minden kiskutya láttán leguggol, hogy legalább egy kicsit megsimogathassa (a gügyögés opcionális) vagy megvakargathassa azt a kedves buksit vagy pocakot.

Többnyire különféle dolgoktól teszi függővé, mikor jön el majd az idő, amikor megveszi vagy örökbe fogadja a kiszemelt kisállatot. Tudja, hogy egy háziállat a lakásban sok problémát is jelenthet, ezért alaposan meggondolja, hogy mikor, milyen állatot és milyen körülmények között szerezzen be. Van, aki akkorra időzíti a dolgot, amikor családi házba költözik, amikor megkapja az új állást… és ha a sok „ha” elfogy, csak akkor jön el az idő, hogy boldogan rohanjon a menhelyre vagy a kisállat kereskedésbe, és belevesse magát az állattartók életébe.

Járjuk hát körbe, mi is az igazság az otthoni állattartással kapcsolatban, vajon való-e hziállat a lakásba, mi legyen a sorsa a kutyának, macskának, nyuszinak, a hörcsögöknek, csincsilláknak, vadászgörényeknek, esetleg engedjük-e a gyereknek az aranyhalat vagy a törpemókust megvenni. Való-e a háziállat a lakásba?

Macska a lakásban? Miért ne?

A macska lakásban tartásával elvileg nincs sok kérdés: mert a macska jól tűri a magányt is.

Bátran otthon hagyhatjuk, ha elmegyünk dolgozni, és ha van elég beltéri mozgási lehetősége, játéka, kaparófája, kuckója, akkor tulajdonképpen az esti cirógatásokat lustán bezsebelve összességében boldog macskaéletet élhet. Természetesen oda kell figyelnünk az egészségére, az ingergazdag környezetre, a megfelelő táplálékra és az időnkénti orvosi kontrollra, de elmondhatjuk, a macskatartás még egy apró lakásban sem elképzelhetetlen vagy megoldhatatlan. A legelső és legfontosabb, amit be kell szereznünk, az alom. Az alom helyének kiválasztását érdemes a cicára hagyni, így hamar szobatiszta lesz – csak meg kell várni, amíg megérkezik, és ahová először piszkít, oda tegyük az almot. A vizes- és etetőtál mellett kell neki egy kényelmes, lakályos kis kuckó, doboz, párna, házikó vagy cicafekhely, és ennyi – máris otthon érezheti magát a cirmos. És ami a legfontosabb: nagyon sok odafigyelést, törődést igényel, sokat kell vele játszani, cserébe nagyon sok szeretetet és vidám percet köszönhetünk neki – persze nyilván ezt a szeretetet a maga hűvös, olykor szemtelen, „macskás” stílusában adja elő. Nem véletlenül van annyi macskasztár a közösségi médiában, nem igaz?

A ketrecben vagy terráriumban élő állatok a lakásban

A mindenféle hörcsögök, nyuszik, törpeegerek, mókusok, csincsillák tartása sem olyan bonyolult, de figyelembe kell venni, hogy ezek a kisállatok a lakásban általában nem élhetnek szabadon, így tágas és ingergazdag élőhelyet kell nekik kialakítani. Nagy, szellős, jól levegőző helyet kell nekik biztosítani, kis kuckót, ahol elvackolhatnak maguknak, mindenféle rágnivalót, hiszen legtöbbjüknek koptatni kell a metszőfogait, és oda kell figyelni az egészségükre is. A legtöbb rágcsáló egyedül is jól érzi magát, hiszen a természetben is magányos életet él. Ám például egy görény máris más tészta, ezt az öntörvényű állatot ugyanis érdemes folyamatosan szemmel tartani, odafigyelni, mihez férhet hozzá, mert hihetetlen csibész, szereti kilopni a hűtőből vagy a szemetesből a neki tetsző falatokat, és egy titkos helyen elraktározni – emiatt a lakás eldugott pontjain néha egész (és sajnos sokszor messziről szagló) éléskamrákat találhatunk. Ugyanis a görényt nem szokták terráriumba dugni, ő szabadon garázdálkodik a lakásban, és az garantált, hogy vele nem unalmas az élet

Madarak a lakásban?

A madár is élhet lakásban, minden csak megfelelő reptető és hozzáértés kérdése.

Sokan már-már szenvedélyes szerelemmel viseltetnek kedvenc madaruk iránt, és nem tudják elképzelni az életüket nélküle. Nem csoda, hiszen például egy jákó megdöbbentően intelligens állat, és ha jól nevelik, kedves és szórakoztató társ tud lenni. Ám elég zajos is, ráadásul – ha nem vigyáz az ember az otthoni szóhasználattal – megdöbbenhet a madár gyorsan gyarapodó szókincsén, és a látogatókat is zavarba hozhatja vele.

A legtöbb madár érzékeny a hőmérsékletre, ráadásul nagy hely-, illetve térigényük van, időről időre ki kell őket engedni, hogy megtornásztassák szárnyaikat. Vitaminokra, kalciumra, és számtalan kiegészítőre költhetjük a pénzünket, és akkor még a méretes kalitkáról vagy reptetőről egy szó sem esett. Ha jól akarunk madarat tartani, utána kell olvasnunk, hogy melyik fajnak milyen tartási körülményekre van szüksége, mert ahány madár, annyiféle életmód. Más élőhelyekhez más szokások tartoznak, és ha azt szeretnénk, hogy madarunk boldogan éljen a lakásban, imitálnunk kell valamennyire az életmódjához tartozó körülményeket. Hiszen a legjobb helyük otthon van, a saját élőhelyükön, nem igaz?

A haltartás alapjai – akvarisztika otthoni körülmények között

A halakat a hiedelmekkel ellentétben nehéz otthon jól tartani, mert folyamatosan küzdeni kell az őket éltető elemmel: a vízzel. Ugyanis a csapból folyó víz klóros, ezért nagyon is érdemes szűrt vagy tisztított vízzel feltölteni az akváriumunkat – amit nem mindegy, hova teszünk a lakásban. Mert ha rossz helyre, máris jön a következő probléma: az algásodás. Ugyanis ha kevés a fény, támad a barnamoszat, ha túl sok, a zöldalga borítja be az akvárium falait. És ilyenkor gondoskodnunk kell a tisztításról – lehetőleg nem mechanikusan, hiszen akkor akár hetente is lehetne akváriumot tisztítani. Inkább pár természetes szövetségesre van szükségünk az algák hatékony kiiktatásához vagy kordában tartásához, vehetünk például algaevő halat, csigát, miegymást.

 Gondoskodnunk kell a vízhőmérsékletről, a víz megfelelő oxigéntartalmáról és a jó fényviszonyokról is, de ezekhez már számtalan technikai segítség áll rendelkezésünkre.

Ezután jöhetnek a szépséges halak, amelyek kiválasztása is nagy gondosságot igényel, hiszen egy rosszul megválasztott ragadozó hal könnyedén megritkíthatja az állományunkat. Az esetleges fertőzések legyűrése, az etetés mind-mind hozzáértést igényel, de az interneten és a szakkereskedésekben sok tanáccsal és jó ötlettel gazdagodhatunk. Az akvarisztika alapjainak elsajátítása mindenképpen nagyon fontos, ám ha ügyesen vesszük az akadályokat, az akváriumunk csodálatos dísze lehet a lakásnak, a halak megfigyelése pedig hatékony nyugtatóként és érdekes látnivalóként szolgál minden egyes percben, amit otthon töltünk.

Kígyók, békák, pókok, skorpiók – egzotikus és veszélyes állatok tartása otthon

Azokat az állatokat, amelyeket mi maximum az állatkertben láthatunk, ők kifejezetten otthon szeretnék tartani. Szeretik őket, becézgetik, büszkék rájuk. Hogy mikre gondolunk? Például a kígyókra, mindenféle pókokra, hüllőkre, rovarokra. Sokan nincsenek túl jó viszonyban ezekkel az állatokkal, ezért nem értik, mit lehet kezdeni például egy madárpókkal, skorpióval, miért jó, ha van otthon egy-két gyík, kígyó vagy kaméleon. De a szenvedély az szenvedély, amit tiszteletben kell tartani. Mint ahogy az állatok és a társasház többi lakójának jogait is. És azt azért érdemes tudni, hogy Magyarországon nem lehet bármilyen állatot otthon tartani, ennek is megvan a megfelelő (ám sokszor be nem tartott) szabályozása. Hatósági engedélyhez kötött jónéhány faj otthoni tartása, és vannak olyan mérges vagy védett fajok, amelyek tartását vagy tenyésztését a hatóság meg is tilthatja, ezért ilyen állat beszerzése előtt érdemes tájékozódni a szabályokról. Arról se feledkezzünk meg, hogy valószínűleg a társasház lakói sem veszik mind jó néven, ha a szomszéd ablakából a szökni próbáló kockás piton lóg ki, mind a 4 méterével, azt is figyelembe kell venni, milyen állat tartását engedi meg a társasház alapító okirata. Mindenesetre az állatbolondok számára hatalmas élmény ezeknek az állatoknak a gondozása, megfigyelése, így – biztonságos és megfelelő körülmények között tartva ezeket – akár házikedvencként is jelen lehetnek a mindennapjaikban és a lakásunkban.

Amin nincs mit magyarázni – kutyák az életünkben, kutyák a lakásban

De most beszéljünk inkább a kutyákról – elvégre legtöbbünknek először a kutyák jutnak eszébe, ha háziállatról van szó. Ó, azok a hűséges, kedves, szeretettel teli kutyaszemek… ki ne akart volna legalább egyszer az életében egy kiskutyát – ami ugyebár hamar nagy kutyává cseperedi, hacsak nem valami apró termetű jószágot fogadtunk örökbe vagy vásároltunk meg. A kutya igazi társ, sőt, családtag, és azok, akik egyszer is megtapasztalták egy kutya ragaszkodását és szeretetét, örökké vágyni fognak utána. Az a semmivel össze nem hasonlítható hűség és feltétlen szeretet, amit egy kutya nyújthat, feledtet minden összerágott papucsot, kikapart tulipánhagymát és megevett papírzsebkendőt, és minden sétáltatós hajnali kelést, hóban, fagyban, esőben dagonyázást, ázott kutyaszőr-szagot, és asztalról ellopott húsvéti sonkát. De még mielőtt beleugranánk a kutyatartásba, sok dolgot kell megfontolnunk. A legfontosabb, hogy egy kutya nagyon hosszú távú elköteleződést jelent. Sokszor élnek ezek az állatok 15-20 évet is, így csak akkor vegyünk vagy fogadjunk örökbe kutyát, ha el tudjuk fogadni, hogy sokáig gondoskodnunk kell majd róla

A szabályok kialakítása is fontos ahhoz, hogy szófogadó ebünk legyen. És ez nem csak a szobatisztaságról vagy a parancsszavakra hallgatásról szól, hanem a szociális viselkedéséről és a városi élet szabályairól is. Hogy ne fogadjon el idegentől ételt, hogy ne ugráljon fel a szimpatikus nénikre a téren, hogy a folyóparton ne rohanjon be a vízbe. És nem csak tanítani, sétáltatni, meg etetni kell egy kutyust. Rendszeresen ápolni kell a szőrét, a körmét, meg kell szabadítani a kullancsoktól, toklásztól, kutyakozmetikushoz járni vele. Tudnunk kell, hogy a kutyák falkában és hierarchiában gondolkodnak, következésképpen lesz valaki a családban, aki falkavezér lesz. Ne felejtsük el az utcán sétáltatott kutya után a piszkát is összeszedni, hiszen senki nem szeret belelépni. És persze a legfontosabb dolog a kutya táplálása: mivel úgy tartjuk, hogy a kutya alapvetően ragadozó, így azt gondoljuk, hogy nincs szüksége a zöldségek nyújtotta rostokra és vitaminokra. Természetes esetben ez így is lenne, hiszen a levadászott állat minden részét elfogyasztaná, beleértve ebbe az áldozat által megevett növényi rostokat is. Nem természetes környezetben azonban nekünk kell gondoskodni arról, hogy a táp, amivel etetjük, megfelelő minőségű és összetételű legyen. Kutyát tartani mégis megéri, mert minden vele töltött pillanat igazi felhőtlen tapicskolás a túláradó, végtelen szeretetben.

Összefoglalva: Az állatok, kisállatok tartása a lakásban fantasztikus élményeket jelentő, óriási közös kaland, amelynek sikere vagy kudarca csak azon múlik, képesek vagyunk-e olyan környezetet és életritmust kialakítani, amelyben az állatok jogai és jóléte nem sérülnek, és ami beleilleszthető a család mindennapjaiba is. Cserébe az állattartó minden nap olyan csodálatos szeretet- és élménycsomagokat kap, amelyekért érdemes vállalni az állattartás felelősségét és terheit.

Képek forrása: Pinterest, Bútoraim.hu