Interjú Tóth Andival – Környezetbarát hulladékkezelési technikák

Hiszünk abban, hogy a kreativitás és az ötletesség mindannyiunkban megvan, csak felszínre kell hozni azt! Pontosan ezért döntöttünk úgy, hogy inspirációképp bemutatjuk nektek a mai magyar otthonteremtés legkreatívabb szereplőit! Ötödik interjúnkban Tóth Andi zero-waste tanácsadóval beszélgetünk, aki magát egy hétköznapi három gyerekes anyukának tekinti, emellett azonban a környezettudatos életvezetés egyik hazai úttörője is. Andi bevezet minket a hulladékmentes élet alapszabályaiba, reális tanácsokkal lát el minket, melyekkel könnyen és környezetbarát módon redukálhatjuk mindennapjaink hulladéktermelését.

Az interjú előzménye: Aki vásárolt már tőlünk, tudhatja, hogy a Butopêa-nál nagyon ügyelünk a megrendelt bútorok sértetlenségére. A környezetbarát szemlélet is közel áll hozzánk, mivel azonban távoli országokból érkeznek bútoraink, így elkerülhetetlen a védőcsomagolás használata. Ez sajnos nem minden esetben lebomló, papír alapú csomagolás, így felkerestük Tóth Andi zero-waste tanácsadót, hogy segítséget nyújtsunk nektek a csomagolóanyagok és általános háztartási hulladékok megfelelő kezelésében.

Hadd mutassuk be nektek Andit néhány mondatban!

Andi már régóta próbál környezettudatosan élni, mindig is bioélelmiszereket fogyasztott, öko-tisztítószereket használt, gyermekeit mosható pelenkával pelenkázta. A 2016-os év első napján olvasott egy cikket, ami rádöbbentette, hogy mindaz amit eddig csinált, bizony kevés, innentől célja a teljes hulladékmentességre való törekvés lett.

View this post on Instagram

Lassan 5 éve élünk környezettudatosan, közel hulladékmentesen. A kezdetek kezdetén kizárólag azzal a céllal vágtunk bele, hogy minél kevesebb szemetet termeljünk otthon. Ahogy teltek az évek, úgy lettünk egyre rutinosabbak és tapasztaltabbak. A Műanyagmentes Július egy olyan szuper kezdeményezés, amely révén apró lépésekkel, kézzelfogható eredményeket tudtok elérni. Figyeljétek meg saját magatokat, minden egyes apró döntéseteket, és keressétek az alternatív megoldásokat, melyek révén elkerülhetitek az egyutas műanyagok használatát. Ebben rengeteget segíthetnek azok a konkrét de nagyon egyszerű tippek, amiket a hulladeknelkul.hu oldalon olvashattok. Azonban, ha inkább a természetben szétszórt szemét eltüntetésében segítenétek, akkor a @jonalapitvany tökéletes partner ebben. 😊 A családommal mostanra eljutottunk arra a szintre, hogy már nem csupán a szemét mennyiségünket szeretnénk minimalizálni (igen még mindig van hova fejlődnünk ezen a téren is), hanem egyre többet szeretnénk tenni a karbonlábnyomunk csökkentéséért is az élet egyéb területein. A bicajozás is éppen ilyen. Egyre nagyobb lelkesedéssel, szinte napi gyakorisággal használjuk a kerékpárjainkat a vásárlásaink, vagy bármilyen ügyintézés során. Most már van szuper vesszőkosaram is, így nincs előttem lehetetlen, hogy akár egy nagyobb bevásárlást is így intézzek el. Természetesen a korábban bevezetett megoldásokat (mint például a műanyag szatyrok leváltása tartós, lehetőség szerint természetes anyagú textilre) továbbra sem hagyjuk el, ezek az alternatívák már az életünk szerves részévé váltak, és ezek nélkül el sem tudnánk képzelni a mindennapjainkat. Az e heti videóm linkjét már megtaláljátok a bioban.

A post shared by Tóth Andi, zerowaste tanácsadó (@haztartasom_hulladek_nelkul) on Jun 26, 2020 at 10:58pm PDT

Andi évek óta megosztja saját tapasztalatait és praktikáit, ezzel késztetve követőit egy kicsit tudatosabb, környezetkímélőbb életmódra. Blogbejegyzései, posztjai, videói és 2018-ban kiadott “Dobd ki a szemetest – Hulladékcsökkentés lépésről-lépésre” című könyve sokakat segített már egy természetesebb, környezetbarát életmód kialakításában. Nincsenek illúziói, a valódi zero-waste életmódot nem tartja reálisnak a mai világban, azonban állítja, hogy a hulladéktermelésünk fokozatos csökkentése könnyen megvalósítható egy kis tudatossággal és elhivatottsággal.

View this post on Instagram

Már csak ötöt kell aludni és elstartol idén is a Műanyagmentes Július. Felkészültetek rá? Az elmúlt években aktívan részt vettetek benne? Vagy csak most első ízben fontolgatjátok, hogy valóban megpróbáljátok kevesebb egyszer használatos műanyaggal (hulladékkal) élni a mindennapjaitokat. Ez a hónap, ez a kampány nagyon jó alkalom arra, hogy egymást támogatva, egymást motiválva megtegyük az első lépéseket, amiket aztán újabb és újabb lépések követhetnek, míg végül (lehet hogy már pár héten belül) büszkén elmondhatjátok, hogy mennyivel környezettudatosabbá vált az életetek. ☺️ A magam részéről is felveszem a kesztyűt, és beszállok a kihívásba. Úgy gondoltam, hogy egy olyan dolgot hagyok el ebben a hónapban, amiről mindig is sejtettem, hogy ha egyszer eljön az ideje, akkor azt nehéz lesz megugranom. Na igen, ez az a bizonyos Dunakavics. 🤪 Nem lesz könnyű, úgy érzem. Azonban tudjátok, már nagyon sokszor elmondtam különböző fórumokon, hogy mindenkinek más a nehéz. A Dobd ki a szemetest! című könyvem sokat segíthet bárkinek, aki kezdő, újrakezdő vagy csak akadályokba ütközött a hulladékcsökkentés útján. Gyakorlatilag minden helyzetre találhattok ebben a könyvben megoldást, így lépésről lépésre haladva tudjátok minimálisra csökkenteni a háztartási hulladék mennyiségét. A COVID járvány nagyon negatívan hatott a könyvkiadók működésére is, hiszen zárva voltak hónapokig a könyvesboltok, a könyvtárak, a bevásárlóközpontok. A Műanyagmentes Július kampány idején a nyomtatott és az elektronikus könyvem is komoly kedvezménnyel, 3000Ft-ért, kapható a Lelkesedés Könyvek oldalán (https://lelkesedeskonyvek.com/eletmod-99). A magam részéről úgy támogatom a kiadómat, hogy a Lelkesedés Könyvek javára átengedem a Dobd ki a szemetest! című könyvemből származó teljes jutalékomat. 🥰 Ha szeretnéd, hogy ez a zero waste kiadó fennmaradjon, akkor vásárolj tőle közvetlenül könyvet. A Műanyagmentes Július kampány során pedig az első 15 vásárló, aki a Dobd ki a szemetest! könyvet. A Műanyagmentes Július kampány során pedig az első 15 vásárló, aki a Dobd ki a szemetest! könyvet a Lelkesedés Kiadónál megrendeli, 1-1 Old Blue újrahasznosított farmer bevásárlótáskát ajándékozunk.

A post shared by Tóth Andi, zerowaste tanácsadó (@haztartasom_hulladek_nelkul) on Jun 25, 2020 at 12:18am PDT

Interjúnk Andival

Csorba Mór: Mindenki tudja, hogy fontos a szelektív hulladékgyűjtés, de talán nem mindenki tudja, hogy miért. Mi a különbség, a között, ha a tejesdobozt a kommunális, vagy a szelektív kukába dobom?

Tóth Andi: A szelektív hulladékgyűjtés nagyon fontos napjainkban, amikor a hulladékcsökkentés még gyerekcipőben jár. Ezért, ha nem tudjuk megelőzni a hulladék termelését, akkor feltétlenül figyelnünk kell annak szelektív gyűjtésére. Ezzel ugyanis megadjuk azt az esélyt, hogy a szelektíven gyűjtött hulladékaink egy része ismét alapanyaggá váljon, és ipari feldolgozást követően új terméket készíthetnek belőle.

Sajnos jelenleg a szelektív hulladékgyűjtés és a reciklálható hulladékok feldolgozása nem a leghatékonyabb, de még mindig sokkal környezettudatosabb választás, mint a kommunális gyűjtőbe dobni az értékes alapanyagként használható hulladékot. A kommunális gyűjtőből ugyanis a szemét (és nem hulladék) a hulladékégetőbe vagy a hulladéklerakóba kerül, ahol évtizedeken át csak gyűlik, ezzel szennyezve a környezetet. 

Cs.M.: Milyen alternatívái vannak a szelektív gyűjtésnek? Ez a legjobb, leginkább környezetbarát választás?

T.A.: A tudatos környezetvédelem szempontjából a legjobb választás maga a hulladék termelődésének elkerülése lenne, azaz a hulladékmentes életmód átvétele minden háztartásban. Azonban tökéletesen hulladék nélkül a mai társadalmakban nem lehetséges, hiszen mindig akad olyan eszközünk, tárgyunk, amely előbb vagy utóbb hulladékká válik. Vannak olyan élethelyzetek, amikor a hulladék keletkezése elkerülhetetlen. A cél ennek a hulladékmennyiségnek a minimalizálása.

A fennmaradó hulladékunk szelektív gyűjtésekor azonban mindenképpen tájékozódni érdemes arról, hogy melyik típusú hulladékot hogyan és milyen rendszerben lehet szelektíven gyűjteni, annak érdekében, hogy az valóban feldolgozásra kerülhessen. Például a manapság igen divatos PLA eldobható eszközöket nem szabad a műanyag hulladékok közé dobni, mert ezek nem igazi műanyagok. A polietilén  műanyagok (például azok a hagyományosan megszokott nejlonzacskók) feldolgozási folyamata teljesen más mint a PLA eszközöké, így ha ezek keverednek, akkor a műanyag feldolgozás hatékonyságát tovább rontják, hiszen ezeket kézi erővel kell kiválogatni a hulladékfeldolgozóban dolgozó embereknek. A PLA alapanyagú hulladékok azonban a kerti/háztartási komposztálóba sem dobhatóak, mivel ezek csak speciális körülmények között, ipari komposztálókban bomlanak le.

Mivel Magyarországon ma még nincs kiépítve ennek az infrastruktúrája, ezért a PLA hulladékokat csak a kommunális gyűjtőbe lehet dobni. Bármilyen szelektíven gyűjthető hulladékról legyen is szó, fontos, hogy azokat csak tiszta állapotban szabad gyűjteni. Ez nem jelenti azt, hogy patyolat tisztaságúnak kell lennie például egy tejfölös doboznak, de egy gyors leöblítést mindenképpen igényel. Ezen ok miatt a zsíros papír sem kerülhet bele a szelektív gyűjtőbe.

Cs.M.: Ha rendelünk valamit online, az gyakran jó nagy csomagolásban érkezik a sértetlenség megőrzése érdekében, mit javasolnál, mit kezdjünk a különböző típusú csomagolóanyagokkal?

T.A.: Az online rendelések során, a háztartásokba bekerülő szelektíven gyűjthető hulladékok tisztaságával többnyire nincs gond, így gyakorlatilag minden darabja a helyi gyűjtési rendszernek megfelelően a szelektív gyűjtőbe dobható. Azonban ezek a csomagolóanyagok sokszor újrahasználhatóak a továbbiakban is, ezért érdemes körbekérdeznünk az ismeretségi körben, vagy a helyi üzleteknél, vállalkozásoknál, hogy nem tudják-e újra használni valamilyen célra. Így az ilyen jellegű csomagolóanyagok életútját jelentősen meghosszabbíthatjuk, mielőtt azok valóban hulladékká válnak.

Cs.M.: Nekem sokszor nagy dilemmám, hogy hova dobjam a ragasztószalagot, amire a kibontás során sok papír ragadt. Se nem papír-, se nem műanyaghulladék igazán. Az ilyen “kevert” hulladékkal mit kezdjünk, ha környezetbarát módon szeretnénk eljárni?

T.A.: Gyakorlatilag a legtöbb kevert hulladékot csak a kommunális szeméttárolóba szabad dobni, mert ezeket nem tudják újból – iparilag sem – anyagaira bontani és feldolgozni. A műanyag ragasztószalag, a fémmel fújt zacskók (tipikusan a chipses zacskók), a műanyag réteggel bevont csomagolóanyagok, tipikusan ebbe a körbe tartoznak.

Azonban léteznek alternatív megoldások. Ma már kaphatóak papír ragasztószalagok is, amik nyugodtan bedobhatóak a papírgyűjtőbe. Más jellegű a TetraPak csomagolás. Ezek ugyanis nemösszeolvasztott rétegekből állnak, így iparilag szétválaszthatóak a különböző anyagok. Ennek következtében a TetraPak csomagolások is szelektíven gyűjthetőek. Az, hogy egy adott településen ez a papír/műanyag vagy a fém gyűjtőbe kerülhet-e, erről a helyi hulladékkezelőtől kell tájékoztatást kérni, ugyanis ez helyenként változhat.

Cs.M.: A mindennapokra milyen tippjeid lennének, milyen módszerekkel csökkenthetjük a sok kidobandó csomagolás, pet palack, használati cikk stb. mennyiségét?

T.A.: Minden esetben szem előtt kell tartani a zero waste életmód 5 alapszabályát, és ennek megfelelően megtalálni a lehető legjobb alternatív megoldást.

1. Az első szabály a visszautasítás: ahol és amikor csak tehetjük ne kérjünk semmilyen csomagolást, egyszer használatos eszközöket. Helyette használjunk tartós eszközöket, amiket szükség szerint viszünk magunkkal a vásárlásokra, nyaralásokra, kirándulásokra.
2. A második szabály a csökkentésről szól. Mindig tudatosan gondoljuk végig, hogy miből mekkora mennyiségre van valójában szükségünk.
3. A harmadik szabály az újrahasználat, ami nem egyezik meg az újrahasznosítással. Az újrahasználat során, a keletkező hulladékainknak új funkciót találva (lásd előbb említettem a csomagolási anyagok további felhasználását) folytatják életútjukat, így sokkal később kerülnek csak kidobásra.
4. A negyedik szabály a szelektív gyűjtés, ami azokra a hulladékokra vonatkozik, amikkel már végképp nem tudunk mit kezdeni.
5. Az ötödik szabály pedig a komposztálás – azaz adjuk vissza a természetnek amit kölcsönvettünk tőle.

Amennyiben a hétköznapjaink során minden egyes döntésünknél (a legapróbbtól kezdve a nagyobb horderejűekig) ezeknek a szabályoknak a mentés választunk a lehetőségeink közül, akkor jelentős mértékben lecsökkenthető a háztartásban keletkező hulladék mennyisége.

Cs.M.: A zero-waste életmód szinte lehetetlennek tűnik első hallásra, mivel kezdjük el az átállást, ha megvan bennünk a motiváció, de a teljes hulladékmentesség kilátástalannak tűnik?

T.A.: Valóban lehetetlen, a teljes hulladékmentes életmód nem kivitelezhető, azonban nagyon jól megközelíthető. Első lépésként mindig azt javaslom, hogy borítsuk ki a szemetesünket otthon (szelektívet is) egy olyan helyre ahol egyébként sosem történik meg ez normális esetben (például a konyha közepére). Ez azért lényeges, mert így még sokkolóbban fog hatni ránk a látvány, ami még jobban motivál abba az irányba, hogy változtassunk az életmódunkon.

View this post on Instagram

Tegnap azt mondtam nektek, el kell hinnetek, hogy minden kis lépés számít. Azaz csak meg kell tennetek az első lépést. De hogy mi is legyen az a bizonyos első? Például, borítsátok ki a szemetest! De tényleg. Borítsátok ki, nézzétek meg alaposan a tartalmát, és válasszatok egy hulladékot, amit ki tudtok alternatív megoldással váltani. Bármi lehet, mindenkinél más és más. Lehet például a műanyag palackos ásványvíz helyett szóda. Lehet neylonzacskó helyett textilzsák. De akár eldobható baba pelenka helyett mosható textilpelenka is. Mindenkinél egyedi az első lépés, de mindenkinél követni fogja egy második, majd egy harmadik, és így tovább. Egyszerű és nagyszerű hulladékcsökkentő tippeket gyűjtöttem össze nektek a honlapon, amit 5 hétig minden napra egy újabb ötletet ad. A linket a bioban megtaláljátok.

A post shared by Tóth Andi, zerowaste tanácsadó (@haztartasom_hulladek_nelkul) on Jun 4, 2020 at 11:05am PDT

A hulladékainkat ezek után meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy miből termelünk a legtöbbet. Ha valaki például a PET palackokból, akkor első lépésként keresni kell olyan alternatív megoldást (csapvíz, szűrt víz, szóda, szörp, stb.) amely otthoni bevezetése révén megszűnik ennek a hulladéknak a keletkezése. Ugyanígy érdemes eljárni minden egyes háztartási hulladéktípussal is. Ha mindehhez hozzávesszük az előbb említett 5 alapszabályt, akkor rövid idő alatt jelentős mennyiségű hulladéktól és szeméttől mentesíthetjük a közvetlen és a tágabb környezetünket is.

Cs.M.: Köszönjük szépen az interjút!

Képek forrása: Butopea, Pinterest, Hulladék Nélkül

—

Még több hulladékcsökkentés és környezetbarát praktikák

Ha ti is szeretnétek redukálni a háztartási hulladékot, és környezetbarát életvitelt folytatni, sok-sok ötlet és segítség vár rátok az alábbi linkeken.

Hulladék Nélkül – weboldal
Háztartásom Hulladék Nélkül – Blog
Instagram
Facebook